Hiánypótló elemzést készített Dékány Marcell és Pelva Gábor a Play and Stay módszer első évtizedének tapasztalatairól.

A kutatási eredmények számos meglepetést tartogattak, a két magyar szakember ugyanis nem állt meg az U10 alatti korosztályok helyzetének elemzésénél.

A statisztika szerint 2011 és 2020 között megduplázódott Magyarországon a P+S pályákon versenyzők száma.2

 

Gy. Szabó Csilla írása (tenisz-palya.hu/MTSZ) * Kutatómunkájához közel száz, a korosztállyal foglalkozó magyar szakember véleményét kérte ki a Play and Stay-rendszer hazai működéséről Dékány Marcell és Pelva Gábor. Az ITF hasonló irányú, 2017-es vizsgálatai alapján készített kérdőívekre adott válaszok révén a szakemberek egyfajta bizonyítványt is ki tudtak állítani a legfiatalabbak képzésével kapcsolatosan, amely különösen hasznos lehet a jövőbeni tervek meghatározásakor. A publikálásra váró anyag már csak azért is hiánypótlónak mondható, mert a nemzetközi szövetség felmérésében sem szerepeltek magyar adatok a P+S módszer első évtizedének tapasztalatairól.

− Mindennapi munkám során is ez a korosztály érdekel a leginkább, éppen ezért a tudományos kutatás terén sem választhattam volna mást a doktorim megszerzéséhez szükséges publikációk témájaként – véli Dékány Marcell, aki 2018 szeptembere óta dolgozik tanársegédként a Testnevelési Egyetemen Nemes Gábor mellett. – Edzői karrierem is, még a Feneketlen tónál, a legkisebbek nyári táboroztatásával kezdődött, kicsit később pedig részt vehettem Mike Barrell magyarországi előadásán, amely óriási hatással volt rám. A gyakorlatban és az elméletben azóta képzem magam a témában, Nemes Gáborral pedig több cikket és tanulmányt fordítottunk és iktattunk be a hazai egyetemi, valamint OKJ-s képzésbe. De nagyon kevés olyan tudományos igényű mű van, amely ténylegesen segíthetné a szakemberek fejlődését. Ezt kívántuk mi most orvosolni. Kilencvennyolcan töltötték ki a kérdőívet, amit hazai viszonylatban igen magas számnak tartunk, éppen ezért a válaszok és az abból levont következtetések is reprezentatívnak tekinthetőek.

Az ötletgazda tehát Dékány Marcell volt, amelyhez Pelva Gábor a korábbi TF-MTSZ együttműködésből fakadó munkakapcsolat révén csatlakozott. Utóbbi éppen 2021 elején vált meg szövetségi tisztségétől, ezért nemcsak a témát tartotta kifejezetten izgalmasnak és vonzónak, de ideje is volt a részvételre.

 

− Marcell elsősorban a hazai, én pedig a nemzetközi eredmények összegyűjtésére koncentráltam, ugyanis nem álltunk meg a kérdőívek értékelésénél, hanem a versenytenisz igen árulkodó számadatainak összegyűjtését is fontosnak tartottuk – beszél a két szerző közötti munkamegosztásról Pelva Gábor, aki szerint hatalmas tudásanyagot gyűjtöttek össze, amelyet nem kevesebb mint 150 kimutatással gazdagítottak. Ezeket a hasznos információkat pedig a tervezett tudományos publikációkon túl, a hazai szövetségen keresztül a kollégáikkal is szeretnék megosztani. – A cikkekhez szükségesnél jóval több adatot összegeztünk, és ezek eredménye a következő tíz év hazai utánpótlásának stratégiai fejlesztésére, egy új koncepció kialakítására, a versenyzői létszám csökkenésének megakadályozására, a versenyrendszer optimalizálására, és új szakmai programok létrehozására egyaránt lehetőséget adna. Ezért tartjuk fontosnak, hogy minden, a korosztállyal foglalkozó szakemberhez eljussanak a végkövetkeztetések.

A kutatás alaptézise, hogy a Play and Stay rendszert Magyarországon is sikeresen bevezették, 2011 és 2020 között folyamatosan nőtt a piros, narancs és zöld pályákon versenyző 10 éven aluli gyermekek száma. Ebben a korosztályban egyenesen megduplázódott a hazai bázis. Ez mindenképpen pozitívum, ám azt is világosan látni kell, hogy összességében kevesebben versenyeznek, mint korábban. A felnőtt férfi mezőnyben 12, a hölgyek között pedig 25 százalékos csökkenés mutatható ki, miközben az U12-18-as fiú korosztályban 17, a lányok esetében pedig 11 százalékos a lemorzsolódás. Az egyik legtanulságosabb kérdés tehát az volt, vajon mikor veszítjük el azokat a teniszezőket, akik tízéves koruk alatt egyre nagyobb létszámban ragadnak ütőt.

− Évek óta úgy gondoljuk, hogy a klasszikus versenyrendszerbe nem tudjuk átvezetni a play and stay játékosokat, ám a számok nem ezt bizonyítják – mutat rá a kutatás egyik fontos megállapítására Dékány Marcell. – Valójában a fiúk esetében ez tizenhat, a lányok között pedig tizennégy éves korban történik meg. Ahhoz pedig, hogy megoldást találjunk a problémára, az első lépés az volt, hogy meghatározzuk, hol kell keresnünk. Nem kérdés, hogy a szövetségnek, a kluboknak, az edzőknek, a szülőknek és a játékosoknak össze kell fogniuk a megoldás érdekében. Én úgy látom, az MTSZ jól kommunikál ezen a téren és a versenyrendszer is jól épül fel, ám az is fontos lenne, hogy ne csak a legjobb három-négy gyerekre koncentráljunk, hanem egy sokkal tágabb mezőnyre. A gyerekek túlnyomó többsége számára nagyon fontos a közösség. A csapat ereje az, amivel leginkább bent tarthatjuk őket a sportágban. Ami pedig a szakembereket illeti, nem volt meglepetés számomra, hogy nagyon pozitívan állnak a play and stay-rendszerhez, ez igazolta a saját tapasztalataimat is. Az eszközöket és a módszertant egyaránt ismerik, használják, ám abban segítségre van szükségük, hogy ezeket jól alkalmazzák és újabb ismeretekhez juthassanak.

Pelva Gábor szerint „trendfordító programot” kellene kidolgozni a 16, illetve 14 éves korban tapasztalható lemorzsolódás megoldására. Egy 2018-ban Dániában készített felmérés ugyanis azt mutatja, hogy a tenisz a világon a legegészségesebb sport, hiszen a sportágat rendszeresen űzők majd’ tíz évvel élnek tovább nem sportoló társaiknál, a tollaslabdázók több mint hat, a labdarúgók pedig közel öt évvel kerültek a lista második, illetve harmadik helyére. Ennek tudatában pedig egyszerűen „tragédia” ilyen fiatalon elveszíteni a játékosokat, akik optimális körülmények között időskorukig hódolhatnának a teniszezés örömeinek.

− Ahhoz, hogy a problémára megoldást találjunk, ismernünk kell az alapvető motivációs tényezőket, amelyek fiúk és lányok esetében különbözőek lehetnek – enged bepillantást Pelva Gábor a kutatásnak ebbe az érdekes szegmensébe. – Előbbieket a siker, a versenyzés, a győzelem és a szórakozás sarkallja jobbnál jobb eredményekre, utóbbiakat viszont leginkább a közösség, az edzők, a barátok, a csapat, valamint a szórakozás motiválja, a siker és az eredményesség csak ezután következik. Ugyanakkor nagyon fontos azokat a tényezőket is világosan látni, amelyek végül a szakításhoz vezetnek. Ezek többnyire a szülők túlzóan eredményközpontú neveléséből, önértékelési problémákból, a valóságtól elszakadt távlati célok kitűzéséből, az edzőpartnerek hiányából, a túlversenyeztetésből, valamint a túlzott elvárásokból fakadnak. Az edzők véleménye szerencsére igen nagy százalékban megegyezett a statisztikai adatokkal, ami azt mutatta számunkra, hogy a kollégák nagyon is képben vannak a problémákkal kapcsolatban. Ezért is jó, hogy ezeket az empirikus tapasztalatokat konkrét számokkal tudtuk alátámasztani.

A kutatás többek között arra is választ keresett, hogy az edzők mely oktatási módszereket részesítik előnyben. A korai technika alapú oktatás helyét a P+S bevezetésével a játékos oktatás vette át, ezt szolgálták az új eszközök, a könnyített labdák és a pályaméret módosítása. A 2000-es évek elején végzett felmérések ugyanis azt mutatták, hogy a tenisz egy igen nehéz, hagyományos sportág, amelynek meg kell könnyíteni az elsajátítását. Az ITF eredményei szerint, amelyek összecsengenek Dékány Marcell és Pelva Gábor megállapításaival, ezen a területen a Play and Stay egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és még az idő szavát is megértette.

 

− Ma már az a fő kérdés, hogy a játékosító módszer elemeiből melyek a leghatékonyabbak az alfa generáció számára, amely egészen másképp gondolkodik, mint bármely más, őt megelőző nemzedék – állapítja meg Pelva Gábor, aki szerint ezek beépítése az oktatás módszertanába lényeges lépés lehet a jövőre nézve, hiszen az okostelefonok és a tablettek világában felnövekvő alfa generáció számára fontos a felhasználói élmény fokozása. A játékosítással, mint módszertani elemmel, ma már az oktatásban és a munkahelyi környezetben is találkozunk, jelentős motivációs hajtóereje miatt azonban bármely más probléma megoldására is alkalmas lehet.

A két magyar szakember szerint ugyanakkor a nemzetközi felnőtt eredményekre sem árt néha a statisztika adatain keresztül tekinteni. Azzal kapcsolatban, hogy évente hány fiatalnak sikerül megszereznie az első WTA/ATP-pontját, szinte sokkoló adatot kaptak. A 2011-2022-es időszakot tekintve, ez átlagosan 2,4 férfi, illetve 1,7 női teniszezőnek sikerült hazánkban. És ez még csak egy nagyon távoli első lépés a top 100-ba, ahová irreálisan sok fiatal szeretne eljutni. Azt is megfigyelték, hogy minél több játékos van egy korosztály nemzetközi élvonalában, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy közülük valaki tényleg a legjobbak között végzi. Ez pedig a hazai mezőny erősítését és szélesítését indokolja, ezért reális célokkal a ranglista ötödik, tízedik vagy akár huszadik játékosa számára is vonzóvá kell tenni a folytatást. Az igen szűk, elitképzés rövidtávon ugyan hozhat eredményeket, ám hosszútávon mindenképpen a sportág érdekei ellen dolgozik.

Dékány Marcell és Pelva Gábor számára a kutatás során egyre világosabban kirajzolódott a család fontossága is, ezért nemrégiben szülői programot indítottak, amelyet a szövetség is támogat. Éppen ezért az első ilyen oktatást a korosztályos ob idején tartották meg, a másodikat pedig Budaörsön. Eközben Dékány Marcell Pasaréten, saját klubjában is nagyon odafigyel a szülők folyamatos tájékoztatására, oktatására. A családnak is meg kell pontosan értenie, és el kell fogadnia saját szerepét a sportoló karrierjében, amely a gyakorlati feladatok mellett az elvárások területén is kulcsfontosságú lenne. Ebben az edző, játékos, szülő hármas közötti helyes kommunikációnak is nagy szerepe van, amiről egy érdekes diasorozatot is összeállítottak.

− Úgy gondoljuk, hogy az edzőképzésben is jól lehetne használni a kutatás során szerzett tapasztalatokat. S bármilyen pozitív is a play and stay rendszer működésének általános megítélése, természetesen nemcsak lehetne, de kellene is még javítani rajta. A magyar tenisz hosszú távú sikereihez azonban arra is szükség lenne, hogy a tudományos kutatások eredményeit a stratégiai döntések meghozatala, a képzési rendszer kialakítása és a mindennapi gyakorlati munka során egyaránt széles körben és egységesen felhasználjuk – zárta a hamarosan megjelenő publikációval kapcsolatos gondolatait Dékány Marcell.

 

Pelva Gábor és Dékány Marcell

/Forrás - Számok tükrében a hazai utánpótlás nevelés - tenisz-palya.hu cikke - Gy. Szabó Csilla/